Évelő gumós sarkantyúka - Tropaeolum tuberosum
Igazi csemege a ritkaságokra vadászó kertészeknek, és ezt itt szó szerint kell érteni, ugyanis ez az egzotikus megjelenésű kúszónövény ehető.
Észak-Amerikában, az Andokban a helyi lakosok egyik fő tápláléka volt gumója.
A tavaszi fagyok után ültessük gumóját napos helyre, tápanyagdús, nedves talajba.
Optimális körülmények közt 2-4 méterre felkúszik, kifejezetten nagy lombot növeszt, gyors fejlődésű.
Hagyhatjuk a talajon is futni.
Levele is díszít, különleges formájú levelei tenyérnyire is megnőhetnek, élénk narancsszínű, belül citromsárga, érdekes formájú virágait pedig nyár végén, ősszel hozza, amikor már kevés a virágzó növény.
Hosszan virágzik.
Fagyérzékeny, célszerű a fagyok beállta előtt gumóit kiszedni és dáliagumóhoz hasonlóan teleltetni.
Szépsége, hosszú virágzása, nagy növekedési erélye miatt megéri ezt a kevés munkát.
Betegségeknek kifejezetten ellenálló növény, a csigák és földibolhák károsíthatják .
Kerítésre, rácsra futtatva háttérnövényként, határolóként, nagy méret cserépbe támrendszerrel ültetve, de talajon futtatva is nevelhető.
Nektárdús virágait imádják a pillangók, méhek, egyéb beporzók
- Tropaeolum tuberosum
